A középkor


A pápaság és a német-római császárok küzdelme
-A Német-római Birodalom a 11.században Európa legerősebb hatalma
-A bizonytalan hűségű világi nagyhűbéresekkel (tartományi hercegekkel) szemben e császárok hatalma a saját tartománykon és az egyházi hűbéreken nyugodott.
-Érsekek, püspökök engedelmesen szolgálték az uralkodót, mivel a méltóságok kinevezések jogát, az invesztitúrát minden tartományban a császárok gyakorolták. Beleszóltak a pápák választásába is.
-A 10.századra a főpapok hűbéresekként viselkedtek, világi dolgok felé fordultak.
-Az egyház megújulásáért reformok indultak ki a Cluny bencés kolostorból. Helyreállították a kolostorokban a fegyelmet, a figyelmet ismét a hit felé fordították. Elvették az egyházi méltóságok megvásárlásának gyakorlatát, a szimóniát.
Követelték a papság nőtlenségének bevezetését, a cölibátust.
-A pápaság lazítani kívánta a világi hatalomtól való függőséget.
A pápák a pápáválasztást a császárokat kizáva, a bíborosok kezébe kívánta adni. Maguknak követelték az invesztitúra jogát.
-Ezeknek a követelésekben VII. Gergely pápa adott hangot 1075-ben.
- VII. Gergely pápa nem csak az egyházat akarta megerősíteni, hanem a pápák hatalmát is.
- A császárság támogatta az egyházi reformokat, de a pápaság követeléseit az egységesség megőrzése érdekében elutasította.
- IV. Henik császár szembeszállt Gergely követeléseivel, ezért Gergely megfosztotta a pápai méltóságtól és kiközösítette a keresztények közösségéből. (kiátkozás-exkommunikáció)
-Ezzel a hűbéri fogadalmak elvesztették kérvényüket, az uralkodónak alatvalói nem tartoztak engedelmességgel.
- IV. Henrik Canossába ment 1077-ben, hogy kiengesztelje a pápát.
- VII. Gergely a keresztény tanítások értelmében kénytelen volt feloldani az egyházi büntetést.
- Hamarosan a harcok újra fellángoltak Henrik és Gergely utódai közt.
- Eredménytelenül folytak a harcok, úgyhogy 1122-ben a Wormsban létrehoztak egy konkordátumot, és megosztották az invesztitúra jogát.
- A főpapok egyházi-lelki hatalmukat a pápától kapták, de a főpapi hűbérbirtokokba a császár iktatta be őket. Így az egyházi vezetők még mindig a császár hűbéresei maradtak.
- De a harcok tovább folytatódtak, mindenki a maga javára kívánta fordítani az egyezményt.
- Végül a pápaság, azaz az egyház megőrizte függetlenségét a világi hatalommal szemben.
- A pápaság hatalma III. Ince főpapsága idején teljesedett ki.
-A 13.század elején megalakultak a krisztusi szegénységet hirdető koldulórendek. Ferencesek, Domonkosok. Ezek a nép között, a városokban éltek, prédikéltak, tanítottak, és koldulásból tartották fenn magukat.
- Azokat a mozgalmakat, amelyek az egyház hierarchiáját és a fennálló társadalmi viszonyokat nem fogadták el, eretnekeknek nyilvánították. (albigensek, valdensek, katharok, bogumilok)
- A pápaság 1215-ben a IV. lateráni zsinaton az eretnekek felkutatására létrehozta az inkvizíciót. Az egyházi bíróság kínvallatást alkalmazott. A római jogfelfogással szemben állt, hogy a kínvallatásnak kitett gyanusítottaknak kellett ártatlanságukat igazolni, nem a vádlónak a bűnösséget.

- A Német-római Birodalom egyre több tartományra esett szét, melyet a a tartományi vezetők szinte függetlenül irányíthattak.
- Egy olyan vagyontalan uralkodót választottak, akitől nem kellett tartaniuk, Habsburg Rudolfot.
- Rudolf családjának adta Ausztriát és Stájerországot.
- Ekkor került szemben II. Ottokár cseh királlyak (Cshország N-r Bir. része) Rudolf magyar segítséggel a morvamezei csatában 1278-ban legyőzte Ottokárt.
- A Habsburg-ház után a Luxemburg-dinaszti ült a trónra, megszerezték a cseh királyságot.
- IV. Károly 1356-ben kiadta a Német Aranybullát, ami a korábbi gyakorlatot törvénybe foglalta. A császárválasztást hét választófejedelem jogává tette. Ezeket független uralkodnak ismerte el tartományukban. Szentesítette a Német-római Birodalom széttagoltságát.

Fogalmak:
-Német-római Birodalom:
-császárság:
-invesztitúra:
-egyházi reform:
-exkommunikáció:
-Canossa-járás:
-wormsi konkordátum:
-primátus:
-lateráni zsinat:
-inkvizíció:
-morvamezei csata:
-Német Aranybulla:

Évszámok:
- 1073-1085: VII. Gergely pápa
- 1075: VII. Gergely pápa a pápák hatalmának megerősítését követeli
- 1056-1105: IV. Henrik
-1077: Canossa-járás
- 1122: wormsi konkordátum
- 1198-1216: III. Ince főpap
- 13. század: koldulórendek létrejötte
- 1215: IV. lateráni zsinat, az inkvizíció létrejötte
- 1273: Habsburg Rudolfot császárrá választják
- 1278: morvamezei csata
- 1346-1378: VI. Károly (Luxemburg-dinasztia) uralkodása
- 1355: Német Aranybulla

Személyek:
-VII. Gergely pápa
-IV. Henrik császár
-III. Ince főpap
-Habsburg Rudolf
-II. Ottokár
-IV. Károly


Keresztes hadjáratok:
- A vallási buzgalom miatt terjeszteni kívánták a hitet.
-Növekvő érdklődés a szent helyek iránt. Szent ereklyék tisztelete.
-Zarándoklatok Krisztus sírjához Jeruzsálembe.
-Az terület muzulmán kézen volt.
-II.Orbán pápa 1095-ben hadjáratot hirdetett a Szentföld felszabadíásáért. Aki résztvesz, bűnbocsánatot nyer. A pápa remélte, enyhíti majd a hatalmi küzdelmet. Kelet gazdag zsákmányokat adott.
-Az első hadjáratban legyőzték a muzulmánokat a páncélos lovagoknak köszönhetően.
- A keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet 1099-ben.
- Szaladin egyiptomi szultán Szíriát és Mezopotámiát elfoglalta és , és szent háborút hirdetett a kersztények ellen. Csapatai győztek 1187-ben, visszafoglalták Jeruzsálemet.
- A pápa újabb hadjáratot hirdetett, de Jeruzsálemet már nem tudták elfoglalni.
- A lovagok hűbéri államokat hoztak létre. Jeruzsálemi Királyság ála tartoztak a hűbéresek: Edesszai Grófság, Antiochiai Fejedelmség és Tripoliszi Grófság
- Lovagrendek: johanniták, templomosok, Német Lovagrend
- 1291-ben Akkon elesik, vége a hadjáratoknak.
- Hódítások hatásai: Velence elérte, h a 4. hadjárat során Konstantinápolyt elfoglalják 1202-1204, de vissza is foglalták.


 Fogalmak:
-kersztes hadjáratok:
- Treuga Dei: Isten békéje, Isten nevében kért fegyverszünet
-peregrináció: zarándoklat
-expanzió: hódítás
- levantei kerskedelem:
-hanza kereskedelem:

Évszámok:
-1009: az arabok (szeldzsuk összetörik a szent sírt
-1095: II.Orbán pápa hadjáratot hirdet Clermontban
-1099: Jeruzsálem elfoglalása
-1144: Edessza elesik
-1171- 1193: Szaladin uralkodása
-1187: Szaladin Hattinál elveri a kereszteseket, visszafoglalja Jeruzsálemet
-1202-1204: Konstantinápoly elfoglalása
-1261: Latin Császárság visszafoglalja Bizáncot
-1291: Az utolsó város, Akkon elesik, vége a keresztes háborúnak

Személyek:
-II.Orbán pápa
- Szaladin

A városok kialakulása:
- Terjed a mezőgazdasági eszköz (2-3nyomásos gazdálkodás), melegszik az éghajlat, gyorsan nő a népesség.
AZ új dolgok terjesztésében szerepet játszottak a kivándorló telepesek, a hospesek.
- Felesleg keletkezett, elterjedtek a vízimalmok, bütykös  tengely
-Az ókori városok elpusztultak.
-A 11.században  a királyi és egyházi központok mentén sokan telepedtek le, de ezek a települések nem rendelkeztek önállósággal.
- Először a távolsági kereskedők alapítottak közösségeket áruik védelme érdekében. Ezekhez, a bizonyos önállósággal rendelkező telepekhez csapódtak a szaporodó kézművesek.
- A kereskedők vezetésével szervezettebb közösségeket, kommunkákat hoztak létre. Ezek kiharcolták önállóságukat, a városi önkormányzatot. Ezt azt jelentette, hogy a ároslakók függetlenek a feudális rendszertől, szabadon választhatták bíráikat, plébánosukat. Egy összegben rótták le adójukat.
- A városi polgár köztes helyet foglalt el, nem volt se nemes, se jobbágy.
- A város élén a bíró vagy a polgármester állt, akit a városi tanács választott. Kezdetben csak a kerskedők tagok, aztán az iparmesterek is.
-Mesterré válás: inasként egy mester mellett, legényként a műhelyben, hosszú vándorúr idegen mesterekhez, mestervizsga/remekmunka, lakoma.
Ez kiszűrte a tolongást, és profikat képzett.
Szabályozták a munkaidőt, árakat és munkafolyamatot a versengés ellen.  A céhek fenntartották a rendet a városba, ünnepeken céhenként vonultek fel, támogatták a városi egyházat, gondoskodtak az elhunyt céhtag rokonairól.
A várost fallal vették körül, szűk téren emeletes házakat építettek, keskeny sikátorok, nem alkalmaztak csatornázást, járványok.
A közepes városok átlagos lakossága 4-5000 kb, a nagyvárosoké 10-15000.

fogalmak:
-hospesek: véndégek, kivándorló telepesek
-kommuna:
-gilde:
-plebs: a városlakók többségét alkotják, a városi politikából kizárt szegények
-céh: érdekvédelmi szervezet, a kézművesek szakmánkénti csoportjaq. Teljes jogú tagjai az önálló műhellyel rendelkező mesterek.
-kontárok: céhen kívüli iparűzők
- Hanzai szövetség: A balti kereskedővárosok érdekeik biztosítására szövetségbe léptek egymással. A két tengeri útvonalat szárazföldi kereskedelem kötötte össze. Az árucikkek Champagne vásárain cseéltek gazdát.

évszámok:
-11.század: kommunkák, majd városok létrejötte
-1161: Hanzai szövetség



A rendiség születése  Angliában
-Normandia hercege, I. (Hódító) Vilmos 1066-ban Hastingsnél meghódítja Angliát. A földeket lovagjainak adományozta.
-Meghonosította a hűbériséget. De Angliában nem alakult ki a hűbéri lánc. Minden vazallus közvetlenül a királytól kapta birtokait, így neki tartozott hűséggel.
-Erős királyi hatalom
- Az angol uralkodók a főpapokból és a főnemesekből álló királyi tanáccsal együtt kormányoztak.
- A grófságokat (megyéket) a király által kinevezett méltóságok (sheriffek) irányították.
- Vilmos családjának kihalása után az Anjou tartomány grófját, II. (Plantagenet) Henriket tették meg királynak.
-Ezzel az angol uralkodó, mint Anjou grófja a francia király hűbérese lett, segített a hadjáratokban.
-A francia hadjáratokból kimaradó hűbéreseitől pajzspénzt szedett, melyből zsoldos íjászokat fogadott.
- II. (Plantegenet) Henrik utódai: I. (Oroszlánszívű) Richárd és Földnélküli János elvesztették a család Franciaországi birtokaikat. Ez elégedetlenséghez vezetett, a főnemesség a Magna Charta Libertatum (Nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítette Földnélküli Jánost. Eztán a király nem vethetett ki adót a királyi tanács beleegyezése nélkül, és nemeseket bírói ítélet nélkül nem fogathatta el.
- A király azonban adót vetett ki, és a nemesség fellázadt. Összehívta a parlamentet, mely eddig csak kicsike tanács volt. Most azonban valamennyi főnemes, lovagok és polgárok választott képviselői részt vettek.
-A lázadás elbukott.
-Kialakultak a rendek: papság, lordok, lovagok alkották.
- I. Edward, Wales és Skócia hódítójának pénz kellett, összehívta a parlamentet 1295-ben, innentől folyamatosan működött, és az uralkodó a rendekkel együtt irányított, kialakult a rendi monarchia.

fogalmak:
-királyi tanács:
-sheriffek: Anglia grófságainak méltóságai, a király választottai.
-pajzspénz:
-Magna Charta Libertatum: A főnemesség számára beleszólást biztosított a hatalmomba, felruházta őket az ellenállás jogával.
-lordok: angol főnemesség
-rendek: érdekeiket érvényesíteni képes, azonos jogú, azonos értékű társadalmi csoportok.

évszámok:
-1066-1087: I. (Hódító) Vilmos uralkodása Angliában
-1154-1189: II. (Plantagenet) Henrik uralkodása Angliában
-1215: Földnélküli János kiadja  Magna Charta Libertatumot (Nagy szabadságlevelet)
-1264: Az uralkodó megszegi a chartát, adót vet, ki a nemesekek fellázadnak, összehívják a parlamentet.
-1272-1307: I. Edward uralkodása
-1295: Az angol parlament rendszeres működésének kezdete, kialakult a rendi monarchia

személyek:
-I. (Hódító) Vilmos:
-II. (Plantagenet) Henrik


A rendiség születése Franciaországban
- A Karolingok kihalása után a Capeting-dinasztia szerezte meg a hatalmat.
-Uralmuk ténylegesen csak Párizs környékére, az Ile-de-France-ra terjedt ki. Az országot tartományok alkották:Normandia,Bretagne, Anjou, Champagne.
Ezeket a nagyhűbéresek önállóan igazgatták.
-Angol uralkodók kezében is volt francia tartomány, ami nehezítette az egységességet. A francia királyok szembekerültek az angol uralkodókkal.
- II. Fülöp Ágost megtörte a nagyhűbéresek hatalmát. Az egyházra és az erősödő városokra támaszkodott.
Az angolokra is vereséget mért, kiszorította őket 1214-ben.
Dél-Franciaországban az albigensek elleni hadban is részt vett.
Megtiltotta, hogy a királyon kívül bárki is pénzt veressen.
Jövedelmei révén zsoldosokból álló testőrséget hozott létre.
- IV. (Szép) Fülöp Flandriát is meg akarta hódítani posztóipara miatt.
(Flandria részei: Észak-Franciaország, Dél-Hollandia, Belgium)
Azonban a flandrai zsoldosok legyőzték IV. Szép Fülöp lovagjait.
Megadóztatta a francia egyházat, szembekerült a papsággal, VIII. Bonifáccal, ezért a király összehívta a rendi gyűlést. Angliától eltérően itt a papság külön rendet alkot.
-Franciaország megerősödött.
-Az ország a pápaságot is befolyása alá vonta. A 14.század elején a pápaság Avignonba tette át székhelyét. A pápai trónra francia pápák kerültek.
-A kiály a rendekkel együtt uralkodott. Együtthozták a fontosabb döntéseket. A rendek legfőbb joga az adómegajánlás volt.
Kialakultak egy-és kétkamarás rendi gyűlések. (Az Angol parlament kétkamarás: lordok házában a főnemesek és főpapok személyesen- alsóházban: lovagok és jómódú polgárok képviselői)
-A francia rendi gyűlés egykamarás: a papság, a főnemesség és a polgárság külön ülésezett, de együttesen szavazott.
-A végrehajtói hatalom (külügyek, hadsereg, pénzügyek) felségjogot képezett, a király irányítása alatt állt.
- A rendek jogilag korlátozták az uralkodókat, de az uralkodóknak lehetőségük nyílt visszaszorítani a főnemesek és az egyhéz hatalmát a lovagokra és a polgárságra támaszkodva.

fogalmak:
- avignoni fogság:
-rendi dualizmus: a hatalom megosztása a király és a rendek között. A rendi kormányzás legfőbb szerve az országgyűlés (Angliában parlament).


évszámok:
-1180-1223: II. Fülöp Ágost uralma Franciaországban
-1214: II. Fülöp Ágost Bouvines-nél kiűzi az angolokat
-1285-1314: IV. (Szép) Fülöp uralkodása Franciaországban
-1302: IV. (Szép) Fülöp lovagjait legyőzik a flandriai zsoldosok
-1309-1377: avignoni fogság

Személyek:
-II. Fülöp Ágost
-IV. (Szép)Fülöp
-VIII. Bonifác pápa

Válság és fellendülés Nyugat-Európában
-A 14.századra a fejlődés megroppant, járványok és éhsínségek pusztítottak.
A népesség gyorsabban nőtt, mint a termelés. Gyengültek a földek.
Az éghajlat hidegebb lett.
-IV. (Szép) Fülöp halála után kihalt a Capetingek férfiága.
A trónt a Valois-család kapja. De az angol király, III.Edward is igényt tart a trónra. Valamint mindkettőjük megszerette volna szerezni Flandriát.
Megkezdődött a százéves háború. Eleinte az Angolok nyertek, majd a franciák néhány kikötő kivételével (Calais, Bordeaux, La Rochelle) kiszorították az angolokat.
-A két fél fegyverszünetet köt 1375-ben.
-A harcok fellángoltak, az angolok Azincourtnál 1415-ben győztek, elesett Párizs.
-Orleansban Jeanne d’Arc látomásai erőt adtak.
- A két állam békét kötött, az angolok csak Calais-t tarthatták meg.
- VII.Károly kerül trónra. Megfosztja a nemességet a katonatartás jogától, zsoldos hadsereget állít fel.

-A pestis Angliát is elérte, ez munkaerőhiányt idézett elő. A földeket a parasztok bérlőkként művelhették. A százéves háború miatt a hatalom adóemelésre kényszerült. Ez parasztfelkelést robbantott ki.
A háborús veszteségek miatt trónharc tört ki a York-ház és a Lancaster-ház közt. A leszámolások miatt sok főnemesi család halt ki.
A trónt végül a Tudor-házbeli VII. Henrik szerezte meg, aki gyorsan helyreállította a rendet.

-Az Ibériai-félszigeten lakó muzulmánokat (mórokat) délre szorították Nagy Károly segítségével.
-Három királyság alakult ki: Portugália, Kasztília, Aragónia
-Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd házassága megteremtette Spanyolországot 1479-re.

fogalmak:
-pestis: 1347-ben genovai hajósok hurcolták be Keletről Európába. -Pusztítása csak 1450-ben szűnt meg.
-százéves háború:
-rózsák háborúja:
- reconquista: évszázados harcok

Évszámok:
1337-1453: százéves háború
1358: francia parasztfelkelés
1375: fegyverszünet
1415: angolok győznek Azincourtnál, elfoglalják Párizst
1453: végleg békét kötnek, csak Calais marad angol kézen
1455-1485: rózsák háborúja
1485-1509: VII: Henrik Tudor-házbeli angol király uralkodása
1479: Spanyolország létrejötte
1492: Elfoglalták az utolsó mór tartományt, Granadát

Személyek:
-Valois és III. Edward:
-Jeanne d’Arc: 1431-ben máglyán égették el
-VII. Károly:
-Kasztíliai Izabella:
-Aragóniai Ferdinánd:



Cehország a 11-14.században:
-Csehország a Német-római Birodalom része volt, a császárok hűbérese.
-A birodalom gyengülését kihasználva a Premysl-család megszerezte a királyi címet.
- II. Ottokár az osztrák család kihalása után elfoglalta Ausztriát, Stájerországot és Karintiát.
- Az új német-római császár, Habsburg Rudolf legyőzte II.Ottokárt a morvamezei csatában 1278-ban.
- A premyslek kihalása után a Luxemburg-család tagjai kerültek trónra.
-IV. Károly uralma alatt élte fénykorát Csehország. 1348-ban egyetemet hozott létre Prágában. Felgyorsult a német telepesek beáramlása, akik erdőket írtottak, városokat hoztak létre, bányákat nyitottak, megerősítették a céheket.
/A pápaság visszatért Rómába, de a francia főpapok Avignonban ellenpápát választottak. Ez a nagy nyugati egyházszakadás.
Az egyházi körök is bírálták a pápaságot, reformokat követeltek.
John Wycliff kétségbe vonta a pápaság vezető szerepét, elítélte az egyház világi hatalmát, gazdaságát és követelte az anyanyelvű igehirdetést./
-Csehországban Husz János prágai prédikátor hirdette az új tanokat.
A Bibliához nyúlt vissza, elvetette mindazt, amire a Bibliában nem talált utalást. Elítélte az egyház és a pápaság világi hatalmát, gazdaságát.
Megkérdőjelezte a papság Isten és ember közötti kivételes közvetítői szerepét. Követelte, hogy ne csak a papok áldozhassanak két szín alatt.
Be akarta vezettetni az anyanyelvű istentiszteletet.
-Ezek az eszmék hamar elterjedtek Csehországban.


fogalmak:
/nyugati egyházszakadás:/


Évszámok:
-1253-1278: II.Ottokár uralma CsehországbanŰ
-1278: morvamezei csata
-1346-1378: IV. Károly uralkodása Csehországban
-1348: IV. Károly Prágában egyetemet alapít
/-1378: a pápa visszatér Rómába/
/-1378-1417: nyugati egyházszakadás/
/-1320-1384: John Wycliff angol prédikátor, oxfordi tanár/
-1369-1415: Husz János


Személyek:
-II. Ottokár:
-Habsburg Rudolf:
/-Jonh Wycliff:/
-Husz János:

 

Oldal: Hogy jobban átlásd, és megszeresd a történelmet!
Az ingyen tudás tára - © 2008 - 2025 - norinna.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat